​A nyomásszabályozási mechanizmus elemzése hidraulikus többfunkciós fúróberendezésekben

A nyomásszabályozási mechanizmus elemzése hidraulikus többfunkciós fúróberendezésekben

Teljes használat eseténhidraulikus többfunkciós fúróberendezés, a nyomásszabályozó mechanizmus mindig használatban van. Tehát mi is pontosan a nyomásbeállító mechanizmus, és hogyan játszik döntő szerepet egy teljesen hidraulikus többfunkciós fúróberendezés működésében?

Ahogy a neve is sugallja, a nyomásbeállító mechanizmus egy olyan eszköz, amely szabályozza a nyomásértékeket, hogy segítse a fúróberendezést a nagy sebességű működés elérésében. A teljes fúrási folyamatban létfontosságú szerepet játszik. Elemezzük a funkcióját egy elméleti képlet segítségével. Az alacsony légnyomású lyukfúrók (DTH) ésszerű axiális tolóereje a következő empirikus képlet segítségével számítható ki:

A DTH fúróval végzett fúrás során beállított tolóerő (nyomás) kiszámításakor a fúróelemek önsúlya (beleértve a fúrószerszámokat és a forgólevegő-ellátó mechanizmust is) erőt fejt ki a furat aljára (lefelé fúrásnál pozitív, felfelé fúrásnál negatív). Ez az erő befolyásolja az ésszerű tengelyirányú tolóerő nagyságát. Ezenkívül a fúrás során súrlódási ellenállás lép fel a fúrócső és a furat fala között.

Ezért a DTH fúrót nyomásbeállító mechanizmussal kell felszerelni a fúrószerszámokra kifejtett erő (tolóerő) szabályozására. Ha a számított P érték negatív, az azt jelzi, hogy a furat alján lévő fúróelemek önsúlya által kifejtett tengelyirányú tolóerő meghaladja a szükséges P tolóerőt. Ebben az esetben a nyomás beállító mechanizmust kell használni a nyomás csökkentésére. Ezzel szemben, ha P pozitív, további nyomást kell alkalmazni. Ha P nulla, az azt jelenti, hogy a fúróelemek önsúlya önmagában elegendő az ésszerű fúráshoz, és nincs szükség nyomásszabályozásra.  

A fúrószerszámok forgási sebessége is kritikus.hidraulikus többfunkciós fúróberendezésA fúrófej minden egyes ütése csak a kőzet bizonyos tartományát tudja megtörni. Ha a forgási sebesség túl nagy, akkor egyes kőzetkiemelkedések töretlenül maradhatnak az ütközések között, növelve a forgási ellenállási nyomatékot, fokozva a szerszám rezgését és felgyorsítva a bitkopást. Ez nem csak a fúrás hatékonyságát csökkenti, hanem fúrás-elakadási balesetekhez is vezethet. Másrészt, ha a forgási sebesség túl alacsony, ismétlődő zúzódás fordulhat elő, ami nem használja ki teljesen a fúrószár ütési energiáját, és csökkenti a fúrási sebességet.