​A többfunkciós horgonyzó fúróberendezés két kőzettörési módszerének részletes magyarázata

A többfunkciós lehorgonyzó fúróberendezés két kőzettörési módszerének részletes magyarázata

ATöbbfunkciós horgonyzó fúróberendezésa mérnöki fúrási műveletek egyik leggyakoribb és legkritikusabb berendezése. Csak két kőzettörési módszert alkalmaz: az egyik a forgóvágás, amelyet általában f ≤ 8 keménységi együtthatójú kőzetképződményekben alkalmaznak; a másik az ütéses forgótörés, amelyet jellemzően a környező kőzetekben alkalmaznak f ≥ 8 keménységi együtthatóval.

A forgó fúróberendezés sziklatörésének mechanizmusa

A forgó fúróberendezések többélű vágófúrókkal törik meg a sziklát a kőzet forgatásához és vágásához, így kör alakú fúrólyukat képeznek. A forgóvágó kőzettöréshez a következő feltételek szükségesek:

① A fúróberendezésnek elegendő nyomatékkal kell rendelkeznie ahhoz, hogy leküzdje az ellenállási nyomatékot a bit vágása során;

② A fúróberendezésnek bizonyos kimeneti sebességgel kell rendelkeznie a fúrórúd és a bit forgásának meghajtásához;

③ Egy bizonyos tengelyirányú tolóerőt kell alkalmazni a fúróberendezésre, azaz a fúrófejre specifikus pozitív nyomást kell gyakorolni, hogy elérjük a fúrófej előtolási mozgását.

Az ütőforgó fúróberendezés sziklatörésének mechanizmusa

Az ütve-forgó fúróberendezések kőzettörési mechanizmusa a következő: ütközési feszültséghullámok hatására a fúrófej meghatározott ütközési frekvenciával vágja a helyi kőzetfelületet a szélei alatt. Ütközéses mozgás közben a fúró is forog, lehetővé téve a kőzet törését a fúrólyukban 360°-os tartományban. Az ütéses forgó kőzettöréshez a következő feltételek szükségesek:

① A kőzetfúrónak rendelkeznie kell bizonyos ütési energiával és ütési frekvenciával;

② A kőzetfúró kimenő tengelyének 360°-os forgást kell elérnie, miközben lineáris ütőmozgást végez;

③ Egy bizonyos tengelyirányú tolóerőt kell alkalmazni a kőzetfúróra.

A sziklatörő mechanizmusokból nyilvánvaló, hogy aTöbbfunkciós horgonyzó fúróberendezésa forgó kőzettörést elsősorban lágy tetővel rendelkező utakon horgonylyukak fúrására használja, mint például szénvarratok vagy félszén kőzetvarratok (általában f < 8 kőzetstabilitási együtthatóval). Ezzel szemben az ütközéses forgó kőzettörést keményebb tetőviszonyokkal (általában f ≥ 8 kőzetstabilitási együtthatóval) rendelkező sziklautak fúrására használják.